Magazin

Városháza fénydekoráció Blachere

Fényfüzér nem csak karácsonyra

2016. 05. 13.

varoshazavilagitas0022mEgy fényfüzér nemcsak karácsonykor teszi dekoratívabbá a házat, de igazán az ünnepvárás hangulatához tartozik. A karácsnyi fényfüzér ugyanúgy hozzátartozik a karácsony-érzéshez, mint a narancsillat, a bejgli és a fenyőfa.

Igaz, hogy a fényfüzér egy modern találmány, csak pár évtizede szokás vele a házunkat, fenyőfánkat díszíteni, mégsem teljesen új szokásról van szó. A fény az ünnep születése óta lényeges része annak. A fényfüzérek megjelenése előtt gyertya szolgáltatta a fény megjelenését.

Már a karácsony előtti készülődés időszakában, advent alatt is nagy szerepet játszik a gyertya, a fény. A négy adventi gyertyát karácsony előtti vasárnapokon kell meggyújtani. Ez az időszak a lélekvizsgálatról szól, arról, hogy mindenki tiszta lelkiismerettel készüljön a Megváltó születésére. Az ünnep eredeti neve „adventus Domini” volt, ami az Úr eljövetelét jelenti. Ez rövidült meg, ebből lett a ma is használt advent kifejezés.

Az első adventi gyertyagyújtás, az első fényfüzér a XIX. században jelent meg. 1839-ben Johann H.Wichern, német evangélikus lelkész egy szekér kerékre 23 szál gyertyát helyezett és ezeket gyújtotta meg, naponta egyet, egészen december 24-ig, szentestéig. Ez a szokás már finomodott, ma már fenyőágból készült koszorún gyújtunk meg négy gyertyát. Ezeknek mind-mind jelentése van: hit, remény, szeretet és öröm.

Jelkép az is, hogy minden vasárnap egyre több és több gyertya ég, hiszen ezzel szimbolizálják a fény növekedését, a megváltás, a világosság érkezését, a sötétség elűzését.

Ennek a gondolatnak tudományos alapja is van. Ugyanis karácsony egybeesik a téli napfordulóval, ekkor kezdenek egyre hosszabbak lenni a nappalok, rövidülnek az éjszakák, múlik a sötétség hatalma. A „karácsony” szó eredetét is errefelé kell keresgélni. Ugyanis a legismertebb és általánosan legjobban elfogadott elmélet szerint a kifejezés a bolgár „kracsun” szóból ered, ami napfordulót jelent. Egy másik teória is a fénnyel köti össze a karácsony szó eredetét. Ezek szerint az alap a szláv karcun volt, ami rönköt, tuskót jelent. A feltételezés szerint ezzel utalhattak arra a pogány népszokásra, ami szerint téli napfordulókor máglyát gyújtottak.

A gyertyagyújtás, az advent ezt is jelképezi. Az adventi gyertyák lassan átkerültek a karácsonyfára, elengedhetetlen díszei lettek az ünnepi fenyőnek.

Magyarországon a 80-as években kezdett megjelenni az elektromos égő. Ennek elsődleges oka a praktikusság volt. A gyertyák lángja háztartási balesetet okozhatott és a szőnyegre csepegő viaszt sem volt egyszerű feltakarítani.

A fényfüzér először a karácsonyfán jelent meg.

A következő lépés a városok és falvak főterének kidíszítése volt. Ki ne ismerné azt az érzést, amikor ünnepélyesen felgyúlnak a karácsonyi fények a központban, ezzel jelezve: az ünnepi időszak kezdetét vette.
Ma már minden településen szokás feldíszíteni, fénnyel kivilágítani a központot, a főbb utakat. Ez egyrészt nagyon szép, másrészt pedig segít mindenkinek ráhangolódnia a karácsonyra, a tél legszebb ünnepére. Aki nem tudja az eredeti jelentését a szokásnak, az is megérzi azt a hangulatot, amit a sok-sok fényfüzér jelent: a fény eljövetelét.

A magánházak feldíszítésének szokására sem sokat kellett várni. Ilyenkor minden a karácsonyt hirdeti, a kertben felállított és ablakból lógó fényfüzér az ünnepet hirdeti, annak minden szépségével és meghittségével együtt.

A fényfüzér nem csupán egy karácsonyi dísz (bár annak sem utolsó, hiszen roppant dekoratívvá tud tenni egy házat), hanem ennél sokkal több: jelkép, ami a karácsony lényegét mutatja meg.

További hírek